Miután minden emberi számítás szerint az idei nyár érdeklődés hiányában a továbbiakban elmarad (a mai nap csak beetetés), így azt hiszem, nem korai nyaralásként aposztrofálva bemutatnom a két családnál töltött egy-egy hetet, és ezzel elbúcsúztatnom a nyarat. Na jó, nem:)
Először is voltunk Velezden, ahol lakodalomban voltunk, viszont nem készült túl sok kép. Talán ez annak köszönhető, hogy a családot alig-alig láttuk, így különösebb téma nem akadt a fotózásra, viszont a lagziban meg szabad kezünk nem volt a fotózáshoz (na jó, de, lásd alant)
Velezden még az volt a baj, hogy túl nagy volt a kánikula, Békésre meg már megérkezett a korai tél, úgyhogy a gyerekek le nem barnultak, mert hol ezért, hol azért nem mentünk ki. Bár Békésen még strandolni is voltunk egyszer, de arról meg fotó nem készült (de azért még megnézem a telefonomat).
Közben a Döme kapott egy futóbringát, amit egyelőre még nem értékel, de kihagyhatatlan ajánlat volt, Berci meg elindult.
Képek, videók:

Velezdi játszótéren:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lagzira várva:)

Esküvő és lakomalom (hátamon a púpom alszik, Döme teljesen elvarázsolódott a kajától, hangulattól, néptánc-műsortól):

 

Döme a lakodalomban:

Másodunokatesók egy ágyban:) 

A hatalmas "ágy", ahol hárman aludtunk (igen, az ott középen az én helyem!!! 😀 – a Zapának jutott az ágy):

Futóbringa 🙂 

Berci, mint ifjú Maugli 🙂

Jin és Jang (igen, szintén ott a helyem középen….):
Berci első itthoni totyogásai: